Egy profi blogíró biztos azt mondaná, hogy a következő mondatot soha nem szabad leírni, de én mégis megteszem. Mentegetőzök: A kissé hiányos bejelenkezéseket pusztán a vizsgaidőszaknak tudjátok be és ne a tájékoztatás igényének csökkenésének. Szóval remélem itt a snoooker blogok és oldalak erdejében még egy nyugott, stabil pont az én kis szigetem. Huh. Na hagyjuk ezt és lássuk a tényeket.
A korábbi cikkemben megtudhattatok 2 nevet (Maguire és Murphy) a legjobb nyolc között lévők névsorából. Az azóta eltelt napokban kirajzolódott a többi továbbjutó neve is a Wembley-ben.
Maguire azzal a Mark Selby-vel fog játszani majd, aki Stephen Hendry-t búcsúztatta az első fordulóban. A mérkőzésre az lenne a legjellemzőbb mondat, hogy "az egyik rosszabb volt, mint a másik". Rengeteg hibát vétettek a játékosok, és a poziccionálások sem voltak magabiztosak. Selby például rendszeresen nem tudott visszaállni a kékre megfelelően. Ez néha már őt is mosolyra fakasztotta. A végén is mosolyoghatott, hisz a döntő frame az övé lett és ezzel ott van a legjobb nyolc között.
Íme egy kis részlet:
Ken Doherty és Mark Williams csatájából Doherty került ki győztesen. A mérkőzést nem követtem élőben, de a 6-2-es végeredményből arra tudok következtetni, hogy Williams nem tanusított nagy ellenállást.
A szőke ausztrál és a tapasztalt hong-kongi mérkőzését Marco Fu-nak sikerült megnyernie. A 6-5-ös végeredmény nemcsak Fu utóbbi időben mutatkozó jó formájának, hanem Robertson gyenge teljesítményének is köszönhető volt.
A Greame Dott - Stephen Lee összecsapáson is dönő frame-ig húzták a fiúk, miután Lee 5-2-ről kiegyenlített 5-5-re. Ez a fantasztikus lendület nem hagyott alább később sem. A végén 6-5-re hozta a mérkőzést és ezzel bebiztosította a helyét a legjobb nyolc között.
Peter Ebdon és Ryan Day nagy csatát vívott a továbbjutásért. A "villámsnookernek" egyáltalán nem nevezhető játékban a végén mégiscsak a papírforma igazolódott és Ebdon 6-4-re győzött.
A legnagyobb meglepetést azonban a még mindig csak 20 éves(!) kínai Ding Junhui szálította számunkra azzal, hogy kiejtette a jelenlegi világbajnokot John Higgins-t. A 6-4-re megnyert meccsen ráadásul egy 135-ös break-et is megvillantott, ami eddig a legnagyobb a tornán. ez neki nem nagy dolog, hiszen tavaly az első mérkőzésén 147-et lökött. Ha megismételné ezt a teljesítményt 25.000 fonttal tömnék tele a zsebét. Így meg kell elégednie a 10.000 fontos legnagyobb breaknek járó summával, ha nem dönti meg valaki a tornán.
A korábbi cikkemben megtudhattatok 2 nevet (Maguire és Murphy) a legjobb nyolc között lévők névsorából. Az azóta eltelt napokban kirajzolódott a többi továbbjutó neve is a Wembley-ben.
Maguire azzal a Mark Selby-vel fog játszani majd, aki Stephen Hendry-t búcsúztatta az első fordulóban. A mérkőzésre az lenne a legjellemzőbb mondat, hogy "az egyik rosszabb volt, mint a másik". Rengeteg hibát vétettek a játékosok, és a poziccionálások sem voltak magabiztosak. Selby például rendszeresen nem tudott visszaállni a kékre megfelelően. Ez néha már őt is mosolyra fakasztotta. A végén is mosolyoghatott, hisz a döntő frame az övé lett és ezzel ott van a legjobb nyolc között.
Íme egy kis részlet:
Ken Doherty és Mark Williams csatájából Doherty került ki győztesen. A mérkőzést nem követtem élőben, de a 6-2-es végeredményből arra tudok következtetni, hogy Williams nem tanusított nagy ellenállást.
A szőke ausztrál és a tapasztalt hong-kongi mérkőzését Marco Fu-nak sikerült megnyernie. A 6-5-ös végeredmény nemcsak Fu utóbbi időben mutatkozó jó formájának, hanem Robertson gyenge teljesítményének is köszönhető volt.
A Greame Dott - Stephen Lee összecsapáson is dönő frame-ig húzták a fiúk, miután Lee 5-2-ről kiegyenlített 5-5-re. Ez a fantasztikus lendület nem hagyott alább később sem. A végén 6-5-re hozta a mérkőzést és ezzel bebiztosította a helyét a legjobb nyolc között.
Peter Ebdon és Ryan Day nagy csatát vívott a továbbjutásért. A "villámsnookernek" egyáltalán nem nevezhető játékban a végén mégiscsak a papírforma igazolódott és Ebdon 6-4-re győzött.
A legnagyobb meglepetést azonban a még mindig csak 20 éves(!) kínai Ding Junhui szálította számunkra azzal, hogy kiejtette a jelenlegi világbajnokot John Higgins-t. A 6-4-re megnyert meccsen ráadásul egy 135-ös break-et is megvillantott, ami eddig a legnagyobb a tornán. ez neki nem nagy dolog, hiszen tavaly az első mérkőzésén 147-et lökött. Ha megismételné ezt a teljesítményt 25.000 fonttal tömnék tele a zsebét. Így meg kell elégednie a 10.000 fontos legnagyobb breaknek járó summával, ha nem dönti meg valaki a tornán.
Utolsó kommentek